Mi ketten, kísérőtanárok Jénába kirándultunk.
Jéna első említése 1236-ból való. A város sokáig kereskedelméről volt nevezetes, egészen – 1558-ig – az egyetem megalapításáig. A jénai egyetem megalapítására azután került sor, hogy V. Frigyes pfalzi választófejedelem V. Károly német-római császárral szemben az 1546-1547. évi schmalkaldeni háborúban fejedelemségének nagy részével együtt a wittenbergi egyetemet is elvesztette, ami miatt új egyetem alapítását határozta el. Az egyetem 1785-1819 között érte el fénykorát. Ebben az időszakban az egyetemen többek között olyan világszerte ismert tudósok oktattak, mint Friedrich Schiller, a költő és történész, Johann Gottlieb Fichte, Friedrich Wilhelm, Joseph Schelling, valamint August Wilhelm Schlegel filozófiaprofesszorok, Georg Wilhelm Friedrich Hegel magántanár, majd filozófiaprofesszor. Az egyetem hallgatói ebben az időszakban alapították meg az első diákszövetséget (Urburschhenschaft) is. A jénai egyetem később Schiller nevét vette fel, a 19. század további éveiben is igen haladónak számított. Karl Marx 1841-ben itt lett a filozófia doktorává „A démokritoszi és az epikuroszi természetfilozófia különbségéről” című disszertációjával.1806. október 14-én Napóleon legyőzte a porosz hadsereget a jénai csatában. A 19. század második felében Jéna jelentős ipari központtá vált.1945-ben, a második világháború végén amerikai és brit repülők erősen bombázták a várost. A középkori városrész nagy része rommá lett. A bombázások következtében 153-an haltak meg.
A város mai arca egy vibráló egyetemi települést mutat nagyjából 100 ezer fős lakossággal. Elég nagy és kulturálisan elég gazdag ahhoz, hogy egy egyetemista igazán otthon érezze magát benne, mégis maradt benne valami bensőséges, családias. Épp belecsöppentünk a főtéri karácsonyi vásár forgatagába, amelyről egy videó is tanúskodik.
